A település fekvése

Dozmat kis község Vas megyében. Szombathelytől 8 km-re nyugatra, az osztrák határtól 2 km-re található. Az Alpok keleti nyúlványain, a Kőszegi- Rohonci hegycsoport Szombathely felé húzódó gerincén és völgyében fekszik. Határai: keleten Torony, északon Bucsu, nyugaton Narda, délen Felsőcsatár és Nárai. Rohoncról Nárai irányába húzódik az Írottkő egyik nyúlványa, mely egyúttal vízválasztó is. Dozmattól délre a Recsina-hegyen ered a Sorok-patak. Az Arany-patak a falu határát szeli ketté, a lakott területeket választja el az országút felé eső szántóföldektől. Délről észak felé ugyancsak kettévágja a települést a Borzolágy-patak. A domb alján fakad a Muzsla-forrás. Nem messze tőle az Arany-patak jobb partján került kialakításra a 7,2 ha alapterületű állandó vízfelületű tározó. Éghajlata egészséges, kellemes. A nyár hevét az Alpok hűs légáramlása enyhíti.

Kulturális örökség

Tóth József: Dozmat történetéből

Dozmat szorgalmas népe téli estéken ősi szokásokról, mesékről és legendákról emlékezett, s „szállt az ének szájrul szájra”. A gazdag hagyatékból két szellemi örökséget ismerünk, amelyek országos és Európa hírűvé avatják a falut. Kultúráját, történelmi szerepét „Egyházasdozmat” határozza meg.
A szájhagyomány mellett a nép megőrizte az írott anyagot is. Latin szövege miatt nem értékelte különösebben, de az írás, a betű tisztelete nem engedte pusztulni az ősi írást. Egy kódexről van szó, amely tudományos értékénél fogva felbecsülhetetlen. A XIV. századból származó kódex AGEDIUS ROMANUS: De regimine princípium című jogtudományi műve az első és eddig egyetlen Magyarországon talált példány, amelyet már a középkorban is használtak. 1972-ben találták egy dozmati ház padlásán és DOZMATI KÓDEX néven őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban ezt a kéziratritkaságot.

A középkor keresztény hitre tért magyarsága Dozmaton jelentős templomot, „szentegyházat” emelt, s mégis itt őrizték meg a regösének költőileg legszebb szövegváltozatát, a DOZMATI REGÖSÉNEK-et. Az államalapítás, a kereszténység felvétele nem jelentette a pogány kultúra azonnali végét. A pogány hitvilág pusztulásnak indul, s az ősvallás szokásait, lényeges hiedelemvilágát keresztény elemekkel keverik. Ennek köszönhető, hogy a pogány kori szellemi kultúra nyomai a néphagyományokban fennmaradnak. Jellegzetes hagyománya a DOZMATI REGÖLÉS, amely ősi köszöntő játékként karácsony másnapjához, Szent István első vértanú ünnepéhez kapcsolódik. A legények házról házra járva bőséget kívánó énekkel köszöntik a ház lakóit, s összeregülik a lányokat és legényeket. A regölés a téli napfordulót megjátszó, megjelenítő ősi pogány kultusz volt. Ezt a pogány népszokást a kereszténység felvételekor és utána irtották. A magyar nép erről az újév kezdő fontos kultuszáról nem könnyen mondott le. Így lett karácsonyi népszokássá a regölés, átszőve néhány keresztény elemmel. A kultusz ősi kozmikus jellege így lassan háttérbe szorult. Ezzel párhuzamosan a „hajgató, hejgető” férfit nőnek, nőt férfinek regölő jellege domborodott ki.

A Regősének

Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
A mellet keletkezik egy halastó állás.
Hej regülejtem, regülejtem.

Aztat is fölfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas.
Hej regülejtem, regülejtem.

Noha kimennél, uram, Szent István király,
Halászni, vadászni, madarászni.
De ha nem találnál sem halat, sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast.
Hej regülejtem, regülejtem.

Ne siess, ne siess, uram, Szent István király
Az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az Atyaistentől
Hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem.

Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok.
Hej regülejtem, regülejtem.

Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vagyon százezer szövétnek,
Gyujtatván gyulladnak, oltatlan alusznak.
Hej regülejtem, regülejtem.

Regüllök a gazdát, gazdaasszony lányát.
Hej regülejtem, regülejtem.

Hej, már kit adjunk?
A Jancsinak adjuk,
Horváth Zsuzsit adjuk!
Hej regülejtem, neked ejtem!
Hej regülejtem, neked ejtem!

Épített örökség

A templom, ami vigyázza az egész Kőszeg-hegyalját!

Szent-György templom: Dozmat az Árpádok korától kezdve vallási centrum.

Az eredetileg egy utcasoros település az Aranypatak jobb partján épült. Nyugati végén, a Muzsla dombján, a temető közepén áll a templom. A község rendezősége középkori települést tételez fel, az „Egyházasdozmat” pedig a korai feljegyzésekben bizonyító erejű. Ez az elnevezés az Árpád-kor egyházszervezésére utal. Szent László idejében az Egyházasfalu megjelölés az átlagos falunál nagyobb települést jelentett. A templom körüli épületek igazolják, hogy Dozmat nemzetségi szállásterület volt. A mai templomban megtalálhatjuk az ősi építményt. Első írásos emlékünk idején, 1453-ban már állt a Szent-György plébániatemplom.

A templom fala római kori sírköveket is sejtető tömbköveket rejt. Építése során a római kori vízvezeték anyagát is felhasználták. A templom fekvése, mely kissé eltér a kelet-nyugati iránytól és a rómaiak kedvelt tájolását követi, arra utal, hogy római villa maradványaira épülhetett.
1690-ben leégett, 1707-ben barokk stílusban átépítették. Egyhajós, a szentély nyolcszögletű, három oldalával zárul, tornya a nyugati oldalon helyezkedik el a bejárattal együtt. Legértékesebb, ritkaságszámba menő értéke a XV. század eleji gótikus Mária szobor a gyermek Jézussal, amelyet dozmati Madonnaként is említenek. A kórus alatt egy gótikus zárókőből faragott szenteltvíztartó található.

A gazdag főoltár, a két mellékoltár és a szószék a barokk időket idézi. Ugyancsak barokk stílusú az id. Dorfmeister István alkotta Szent György kép is.

A templomot az évszázadok során háborúk, tűzvészek, reformáció, az idő pusztította, de Dozmat lakossága mindig újjáépítette. A legutóbbi felújítás során, 2013-2014-ben a teljes külső és belső felújítása megtörtént.

Milleniumi emlékpark

2000-ben létesült a falu központjában, vendégházunk szomszédságában a Milleniumi Emlékpark. 2011 óta új kopjafa Őrzi az ezeréves Magyarorszég jelképét.

Életfa parkerdő

Az „Életfa Parkerdőt” egy dozmati magánerdőben a „Szabaderdőben” alakították ki. Az erdőterület 71 hektár és 133 fő tulajdona. A parkerdőben kanyargó „Erdőismereti Tanösvény” mentén 8 db tájékoztatótáblát helyeztek ki, melyek bemutatják az erdőgazdálkodást, az erdő élővilágát. Tájékoztatást kaphatunk az erdőgazdálkodási módokról, változásokról. Érdekesség az erdőben található néhány római kori halomsír. A tanösvény mentén padok, asztalok szolgálják a kellemes sétát, az ismeretszerző pihenést. A parkerdőben tűzrakó-helyet is kialakítottak pad-asztal garnitúrával, lehetőséget biztosítva egy kis sütögetésre. A WWF Magyarország a Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói számára írta ki az Élő Erdő Díj pályázatot, amelyet 2016-ban öt magánerdő-gazdálkodó nyerhetett el. Binger Miklós, dozmati magánerdő-gazdálkodó a fenntartható gazdálkodásban a legjobbak közé került. “Az elmúlt sok-sok évtizedben azt lehetett látni, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekek küzdöttek egymással. Ennek pedig hol jobb, hol rosszabb eredményei lettek” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Hozzátette: nagy kihívás, hogy ezt a három szempontot megpróbáljuk a gyakorlatban is szolgálni, akik pedig ezúttal díjat kaptak, azok ezt a legjobban végzik. Binger Miklós, dozmati magán erdőgazdálkodó kislevelű hárs elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőkben gazdálkodik, ahol jelentős lépéseket tett az akác visszaszorítására. Dozmaton 2015-ben alakította ki az Életfa parkerdőt, ahol erdei bútorokat, tűzrakóhelyet helyezett ki, illetve tájékoztató táblákkal ellátott sétautat létesített. A dozmati terület jelentős részén szálaló erdőgazdálkodást folytat, és aktívan közreműködik a helyi turizmus fejlesztésében. Az Életfa parkerdő méltóságteljes fái között átélhetjük a háborítatlan nyugalmat, a benső egyensúly megteremtésének remek színtere.

Krisztina-kilátó

A község önkormányzata a dozmati kirándulóerdőben, a falu feletti dombtetőn a Csodaszarvas tanösvény mentén felépíttette a Krisztina kilátót. A különleges alakú, kreatív tervezésű kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a Kőszegi-hegységre és a nyugati határvidékre.

Családok erdeje

A községben működő Együtt Dozmatért Egyesület tevékenységének eredményeként az előző években kialakítottak egy játszóteret és sportpályát parkolóval. Ezek mellett, az Arany-patak mentén létesült az 1,3 hektáros „Családok erdeje” Uniós erdőtelepítés. Ebből a szabadidőközpontból indul egy táblákkal jelzett 10 km-es nordic-walking útvonal, valamint a 4,5 km hosszú „Csodaszarvas natúr- és kultúr-tanösvény”, amely bemutatja a község természeti és kulturális értékeit. A dozmati kirándulóerdő és kilátó, valamint a Szombathelyi Parkerdő összeköttetése az Életfa Parkerdő.

Dozmati víztározó

A 44,1 hektárnyi tározótér 1,13 millió köbméternyi víz befogadására alkalmas. A fejlesztés részeként egy 7,2 hektár vízfelületű, állandó vizű tavat is kialakítottak, amely kedvező teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, ugyanakkor az Arany-patakon keresztül javítja a szombathelyi Csónakázó-tó vízpótlását is.

Környék látnivalói határon innen…

Szombathely megyeszékhelyként számtalan látnivalóval és programmal szolgál, közülük a legtöbb látogatót vonzó a Savaria Történelmi Karnevál.

A Vas-hegy Magyarország és Ausztria területén Vas megye nyugati szélén, elhelyezkedő alacsony magasságú hegység. A hegyet a Pinka folyó szurdoka vágja ketté. A hegység anyagát már a Római Birodalom idején bányászták és temetkeztek is ide, majd szőlőtermesztéséről és boráról vált ismertté. Ma a Soproni-borvidék része. A trianoni békeszerződés a hegyet két ország területére vágta szét. A rendszerváltást követően, a hagyományokat még inkább újjáélesztve, az infrastruktúrája jelentősen fejlődött, majd a schengeni egyezményhez való csatlakozással a hegy egysége helyre állt, a határok immár nem megosztják, hanem összekötik. Jelentős számú népi építészeti emlék található itt: pincék, Szűz Mária kápolna, halomsírok. A Vasfüggöny múzeumban Felsőcsatáron bárki bepillanthat a határőrizet egykori rendszerébe.

A Vas-hegy kerékpárút kapcsolatot teremtve az Őrség és a Kőszegi-hegység között mutatja be a környék látnivalóit.

Kőszeg: Jurisich Vár élő történelem

Fürdőhelyek: Sárvárfürdő, Bükfürdő, Mesteri thermál, Vulkánfürdő Celldömölk

Kitekintés a határon túlra

Ausztriában Vas-hegy kilátó.
Fürdési lehetőségek: Rohonci fürdőtó: festői környezetben,
Bad Tatzmannsdorf, Sonnenterme Lutzmannsburg
A legközelebbi igényes sípálya 1 órányira (Mönichkirchen);